Rólunk

Tovább olvasom

Dokumentumaink

Névadónk

Tovább olvasom

Története

A Széchenyi története

„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”

1984. Megalakult a Széchenyi István Gimnázium.

Az akkori demográfiai csúcs miatt új kerületi középiskolára, gimnáziumra volt szükség, ezért 1984 tavaszán a XI. kerületi Tanács képviselőtestülete megszavazta, hogy a XI. kerületi Leiningen utcai általános iskolát kimenő rendszerben megszüntetik, és eközben felmenő rendszerben elindul a helyén egy gimnázium. Júniusban kérték fel a József Attila Gimnázium egyik tanárát, Szépvölgyiné Dunay Mariannát, aki a kerület pedagógiai felügyelője volt hogy vezesse a gimnáziumot. Ő egy évre vállalta el, majd két ciklust pályázott és nyert el. Augusztusra összeállt egy apró tantestület 7 tanárral és Bodnár Ildikó lett az igazgatóhelyettes. Az iskolának ekkor még nem volt neve. Két lehetőség merült fel, Kosztolányi Dezső illetve Széchenyi István.

Külön miniszteri engedéllyel az iskola szeptember elsejére megkapta a Széchenyi István nevet, és szeptember 3-án, hétfőn már Széchenyi István Gimnáziumként tartották meg az első évnyitót. Ezzel elindult az iskola 4 gimnáziumi osztállyal, melyek közül az egyik osztály speciális francia tagozat volt, ahol heti 8 órában tanulták a francia nyelvet. Az épületben ekkor még nem volt tanári szoba és négy rendes valamint négy nyelvi kisteremmel rendelkezett a gimnázium, mely a következő években bővült. Az épületben ekkor még csak egy ideiglenes tanári szoba volt. Az első három évben egy épületben egymás mellett működött az általános iskola és a gimnázium.

Már az első évben megrendezésre került szeptember 21-én a Széchenyi nap, melynek rendezését a későbbiekben Péchy Mária vette a kezébe, aki az Országos Széchenyi Kör tagja, később elnöke volt. A gimnázium egy Széchenyi nap alkalmával megrendezte a Széchenyi István nevét viselő gimnáziumok országos vetélkedőjét.

Azóta is minden évben kiosztásra kerül a ballagáson a Széchenyi plakett, melyet az a végzős érdemel ki, aki a legjobban tanult, a legtöbbet tette az iskoláért és a tudása gyarapításáért az itt töltött négy illetve öt év alatt. Neki köszönhetjük, hogy elindult a Stádium’91 Alapítvány, mely minden évben a legjobb tanulókat ösztöndíjjal jutalmazza. Ezekben Siklósi Olga dramaturg, író, rendező, Széchenyi hagyatékának ápolója, támogatását is élvezte az iskola.

Az indulásnál nagyon sok segítséget kapott az iskola Juhász Jánostól a Kaffka Margit Gimnázium igazgatójától. Rengeteg nehézséget kellett leküzdeni, és minél előbb gimnáziumi szintűvé kellett tenni az épületet, ezt az igazgatónő XI. kerületi segítséggel érte el, mely több év munkája volt.

Az első év után Dunay Marianna igazgatónő pályázat útján 5 évre megkapta a megbízást. Az első igazgatói beszédében a következő szavakkal inspirálta a tantestületet és a diákokat:

„Ha mindenki azt kérdezi, de én egyedül mit tehetek, akkor senki nem tesz semmit. De ha úgy érzi, hogy rajta áll a siker, akkor mind ereje szerint dolgozik.”

Bőven volt mit tenni. Kémia előadó, informatika terem, nyelvi termek készültek, épült egy hatalmas tornaterem valamint egy zárt folyosó, mely összekötötte a főépületet és a tornatermet valamint a kis „piros épületet”, melyben a könyvtár is helyet kapott. Kialakítottak egy tanárit, egy igazgatói illetve igazgatóhelyettesi irodát. Ezen kívül az U alakú épület udvarát tetővel fedték be, itt lehetett tartani az ünnepségeket, műsorokat, ballagást. Amikor az építkezésnek vége lett, egy vihar letépte az épület tetejét, így azt is újjá kellett építeni, amire a XI. kerületi tanács biztosította a felújítás költségeit.

A következő öt évre újra megpályázta és megkapta a bizalmat az igazgatói posztra Dunay Marianna.

Ennek az öt évnek a mottójául ismét egy Széchenyi idézetet választott:

„Kezdeni valamit sokan tudnak, de a megkezdettet kellően óvni, ápolni, s azt derekas kifejlésre bírni nem éppen annyian.”

1987-ben már négy évfolyamon 16 osztály járt a gimnáziumba. Ekkorra már rengeteg program, szakkör, fakultáció, nyelvi délutánok tették színesebbé az iskola életét. Például a rajz fakultáció nagyon népszerű volt, Kristóf Kornélia vezetésével.

Fontos volt, és ma is az, hogy a diákok Széchenyi szellemében fejlődjenek, erős-edzett-képzett fiatalokat neveljünk.

1995. aug. 1-től új igazgatónő került egyedüli pályázóként gimnázium élére, Zafír Mária Zsuzsanna személyében.

A XI. kerületi Önkormányzat átszervezés miatt átköltöztette az iskolát.

2000. július 1-jével a Fővárosi Önkormányzat a Széchenyi István Gimnázium, az V. kerületi Belvárosi Esti - Levelező Gimnázium és a Mechwart András Vasútközlekedési Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Gimnázium gimnáziumi képzési feladatainak átvételére új iskolát hozott létre - a Budapest, XI. kerület, Rimaszombati út 2-4. (1118) szám alatti iskolaépületben, a volt Mechwart helyén - Fővárosi Nappali és Esti Gimnázium néven.

A Fővárosi Önkormányzat képviselőtestülete elfogadta az iskola tanári karának, diákságának és szülői szervezetének közös egyetértésben történő felterjesztését és 2001. február 22-én megtartott ülésén jóváhagyta hogy az intézmény ismételten a Széchenyi István Gimnázium elnevezést viselje 2001. április 27-étől. A névválasztás egyben iránymutatás is, hiszen a legnagyobb magyar nevének felvétele példamutatást, erkölcsi tartást, elkötelezettséget jelent a magyarság és az európai értékek mellet.

Az iskola jelenlegi helyére – 1111. Budapest, Egry József utca 3. - 2015. augusztusában költözött, ahol 2013. óta fenntartója, 2017. óta pedig működtetője is a Klebelsberg Központ / Dél-Budai Tankerületi Központ. Jelenleg az Újbudai Széchenyi István Gimnázium nevet viseli.

A fenntartók, telephelyek, méretek, feladatok változása, a hányattatások során az iskola eredeti küldetése nem változott.